"A slam poetry egy előadó költészeti verseny, amely csakis szóban és leginkább élőben hatásos.

A Slam Poetry a múlt század nyolcvanas éveinek közepén jelent meg, mint önálló előadói műfaj, a Spoken Word versengő formájaként, Marc Kelly Smith („Slampapi”) kezdeményezésére. Ez egy modern költészeti stílus, amely csakis szóban és leginkább élőben hatásos.

Nem versfelolvasás, mert első hallásra is érthető a szöveg és többnyire fejből mondják, színpadi elemekkel tarkítva. Nem színházi előadás, mert nincs előzetes forgatókönyv, bárki felmehet a színpadra. Nem rap, mert nincs alatta zene és nem is szükséges a kötött ütemes lüktetés.

Kicsit mégis rap, mert az utca nyelvén szól, aktuális témákról, hétköznapi emberektől, hétköznapi embereknek. Kicsit mégis színház, mert az egyes versek előre megtervezettek, begyakoroltak és az előadók a szavakon kívül egész testüket is bevethetik. Kicsit mégis vers, mert többnyire van benne rím, hasonlat, metafora és egyéb költészeti elemek.

Ez egy kötetlen stílus, amiben az egyetlen szabály, hogy a slammernek három perce van a színpadon a szavalásra, hogy érveljen, meggyőzzön, megnevettessen, szórakoztasson, elgondolkodtasson és sikert arasson!"

A slampoetry.hu oldalon 160 slammer segítségével ismerkedhetünk a műfajjal.

A szöveg és a kép forrása: slampoetry.hu

A költészet vizuális megjelenési módjai nagyon változatos formát ölthetnek. Szirmai Panni a Ligetműhely oldalán, Költészet és környéke című esszésorozatában a kísérletező költészeti tendenciák közül mutat be néhányat:

 SZÖVEG ÉS FILM HÁZASSÁGA – KÍSÉRLETI VERSVIDEÓK

"A kísérleti költészet az irodalom és más művészetek kapcsolatából létrejövő műveket és módszereket jelenti. Minden irányban kiterjedő lehetőségek szövedéke, de kiindulópontja a költészet. A mindenkori uralkodó stílus megújítására törekszenek a kísérleti tendenciák, a megformálás lehetőségei a technológiai, művészetelméleti és filozófiai háttérhez kötődnek. Korunk kultúrájában a digitális jelenlét meghatározó. A kísérleti költészet különösen alkalmas a kifejezésmódok változásának leképezésére. A vizuális elemekkel operáló konkrét költészet egyik úttörő, kortárs iránya a konkrét versvideó." (Forrás)

 VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA – KOMBINATORIKUS KÖLTÉSZET

"Első olvasatra talán meglepőnek tűnik, de nagyon is élő költői hagyományról van szó. A végtelen variációs lehetőségeket rejtő kombinatorikai módszerek termékenyen befolyásolták a kísérleti költészet fejlődését. A képköltészeti hagyományok mellett a permutációs módszerekkel létrehozott költészeti kísérletek is foglalkoztatják az alkotókat. Még jóval az automatizmusra képes gépek megjelenése előtt felfedezték, hogy a matematika segítheti a költészetet." (Forrás)

A huszadik században a kísérleti költészet eszközkészletébe bekerült a kollázs, illetve a vizualitásra építő irányok mellett a hangzó költészet műfaja is megjelent.

A teljes cikksorozat ITT érhető el.

Fotó: Ligetműhely

Bajtai András esszéjében olyan filmjeleneteket gyűjtött össze, amelyben a világirodalom legszebb versei szerepelnek. A verscímekre kattintva a teljes vers is olvasható.

Forrás: 1749

Online kulturális programok a 41. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében

A program ITT tekinthető meg.

Az ELTE Verskorpusz (verskorpusz.elte-dh.hu) az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszékén fejlesztett, folyamatosan bővülő adatbázis, amely jelenleg több mint negyven magyar költő verseit, a versek egyszerűbben megragadható hangzásjellemzőit és a versekben szereplő szavak grammatikai tulajdonságait tartalmazza kereshető módon.

A szolgáltatásról bővebben ITT, az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszék oldalán olvashat.

Az adatbázist Palkó Gábort, az ELTE Digitális Bölcsészet Tanszék egyetemi docense mutatja be a Tudas.hu oldalán:

"A Verskorpusz elsődleges célközönsége ...az a kutató vagy egyetemi hallgató, aki az irodalmi nyelv számszerűsíthető jellemzőire is kíváncsi.A szolgáltatásnak ugyanakkor egy középiskolai irodalomóra, vagy akár verselemzési feladat összefüggésében is lehet szerepe, a versformák, a költői nyelv hangzó elemeinek tanításakor egyenesen kötelező!

Az ELTE-n Molnár Gábor Tamás vezetésével működő Digitális Írástudás és Irodalomoktatás Kutatócsoport kvantitatív vizsgálatokkal bizonyította, hogy az irodalomórán az interaktív digitális eszközök használata növeli a diákok bevonásának lehetőségét, a motivációt, illetve elősegíti az irodalmi szöveg értelmezését." 

A Verskorpusz ITT érhető el.

Forrás: 1 _ 2 

A könyvek tartalmáról sokat beszélünk, a borítóikról már kevésbé. Pedig sorsdöntő szerepük lehet abban, hogy egyáltalán leemelünk-e egy könyvet a polcról. Neves magyar grafikusokat kérdeztünk arról, mi teszi a jó borítót, és hogyan készülnek egyáltalán.

Ahogy nem a ruha teszi az embert, úgy nem a borító teszi a könyvet, de egy kicsit persze azért meg mégis. Mert az ugyan tény, hogy egy zseniális regény nem lesz hirtelen gyengébb attól, hogy fantáziátlan, unalmas vagy akár csúnya borító készül hozzá, a külcsínnek így is meghatározó szerepe lehet abban, hogy egyáltalán felkelti-e egy könyv az érdeklődésünket, és ha igen, a megfelelő célközönséghez jut-e el. A borító tehát éppúgy fontos, ahogy egy találkozásnál is megalapozza az első benyomást, hogy mit visel a másik, és hogy az adott ruha passzol-e hozzá, vagy komikusan ellenpontozza a személyiségét. Egy könyvesboltban keresgélve az előttünk sorakozó kötetek kinézete az egyik fő támpontunk arra, hogy mit veszünk le a polcról, és ezzel természetesen maguk a kiadók is tisztában vannak. Innentől már csak az a kérdés, hogy mi tesz igazán vonzóvá egy borítót. Előny-e vagy hátrány, ha a tervezőnek felismerhető stílusa van, és vajon érdemes-e meglovagolni a divathullámokat, vagy épp ellenkezőleg, az a jó, ha látványosan kilógunk a sorból?

// Képre kattintva elolvashatja a cikket!
(Forrás: 24.hu) 

HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum 2016 óta szervezi meg és adja át az Év Gyerekkönyve Díjat. A díjat egy felkért szakmai zsűri ítéli oda hét kategóriában, melyekbe a kiadók jelölnek könyveket az előző év kiadványaiból. 

A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár online játéka.

ITT indítható.

 Híradások játékunkról:

ZAOL

ZALAMÉDIA