Az 1984 című regény George Orwell rémálomszerű totalitarizmus-víziója, melyben megjelennek Orwell aggodalmai a hatalommal való visszaélésről, önmegtagadásról, valamint a múlt és a jövő felszámolásáról. Az álhírek, a médiamanipulációk és az információs háborúk korszakában újra aktuálissá válnak a 1949-ben megjelent regény kérdései.
Talán ez a leghíresebb regény a totalitarizmusról, és arról, hogy milyen veszélyeket rejt egy olyan egypárt-állam, ahol a demokrácia, a mozgásszabadság, a szólásszabadság, sőt a gondolatszabadság is törvényen kívül helyeződtek. A regényt gyakran elemzik úgy, mint figyelmeztetést a Nagy-Britanniába bekúszó totalitarizmus veszélyeire, miután a Szovjetunióban, a náci Németországban és máshol megtapasztalták az ilyen rendszerek borzalmait. A könyvet e tulajdonsága miatt gyakran nevezik többek között „prófétai” és „rémálomszerű jövőképnek”.
Cikk tovább olvasása: >>>>>>>>>>>>>
*****
Kiadó: Európa (2011)
Oldalszám: 358
Vélemények a könyvről: moly.hu
Raktári jelzet: O 78 >> megtekintés a katalógusban
Tartalom:
1988-ban kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele – kopogjuk le, persze – , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.
