A magyar nyelv és irodalom tantárgy emelt szintű irodalom tételeihez tartozó szépirodalmi művek online elérhetősége
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Tételcímek az emelt szintű szóbeli érettségi vizsgára (2020)
IRODALOM
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL I. Kötelező szerzők
1. Petőfi Sándor költészetfelfogásának alakulása A természet vadvirágától Az apostolig (1844-1848)
2. Az elégikus hangütés változatai az 1850-es évek Arany-lírájában
3. Jellegzetes témák, motívumok, poétikai megoldások Ady világháborús költészetében
4. Filozófiai kérdések, műfaji, nyelvi sokszínűség Babits Mihály Levelek Irisz koszorújából című kötetében
5. Az elbeszélői látásmód és hangnem Kosztolányi Dezső Pacsirta című regényében
6. Az egyéni és a közösségi számvetés szemléleti és poétikai sajátosságai József Attila kései
költeményeiben (1935-37)
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL II. Választható szerzők
7. A szerelmi érzés sokszínűsége és a műfajváltozatok Balassi Bálint megkomponált versgyűjteményében
8. Csokonai Vitéz Mihály dalköltészetének stílusszintézise a rokokótól a népiességig
9. Ciklusszerkezet, tematika, narrációs és kompozíciós megoldások Mikszáth Kálmán A jó palócok című novelláskötetében
10. A lélektani ábrázolás Krúdy Gyula A hírlapíró és a halál és az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél című ikernovelláiban
11. Tudattörténet és társadalomrajz Németh László Iszony című regényében
12. Szabó Lőrinc Tücsökzene című versciklusának szerkezeti, tematikus vonásai az életrajzi emlékezés és a meditáció tükrében
MŰVEK A MAGYAR IRODALOMBÓL III. Kortárs szerzők
13. Egyéni és történeti emlékezet Borbély Szilárd Nincstelenek című regényében
MŰVEK A VILÁGIRODALOMBÓL
14. A Biblia néhány jellegzetes műfajának bemutatása
15. A történetmondás és az értelmezés szintjei Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regényében
16. A francia premodernek − Baudelaire, Verlaine, Rimbaud − költészetének poétikai sajátosságai (szabadon választott művek alapján)
SZÍNHÁZ ÉS DRÁMA
17. Szerkesztésmód és létértelmezés – a drámai költemény műfajának meghatározó szerepe Madách Imre Az ember tragédiája című művében
18. Az ibseni dramaturgia jellemzői, az analitikus szerkesztésmód érvényesülése Ibsen Nóra (Babaszoba) című drámájában
AZ IRODALOM HATÁRTERÜLETEI
19. Irodalmi ellenutópia és filmes adaptációja – Ray Bradbury: Fahrenheit 451 és François Truffaut: 451 Fahrenheit (1966)
INTERKULTURÁLIS JELENSÉGEK ÉS A HATÁRON TÚLI IRODALOM
20. Táj és ember harmóniája, hűség és megmaradás Kós Károly Varju nemzetség című krónikás regényében
(Források: Magyar Elektronikus Könyvtár, Petőfi Irodalmi Múzeum (Digitális Irodalmi Akadémia), LiterArt Egyesület, Adatbank (Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár) )
