Kik tartoznak ehhez a generációhoz?
(1928-1945)

Veterán generációnak, angol nyelvterületen silent vagyis csendes generációnak hívják az 1928-1945 között született embereket. Nevezik még őket háborús generációnak is, mivel ifjúkori élménykészletük meghatározó eseménye a II. világháború illetve annak utóhatásai. Ők részben a baby boomerek, részben az X-generációsok szülei. Magyarországon hozzávetőleg 570 000-en élnek még ebből a generációból, ezzel jelenleg a legkisebb sokaságot alkotó generációt jelentik. Nézzük, melyikek a veterán generáció jellemzői. Cikk tovább olvasása >>>

Milyen könyvek születtek ennek a nemzedéknek a tollából?

Jelenkor, 2018 // 818 oldal // moly // A 94

Tartalom

Családi ​titkok, testvérféltékenység, politikai fondorlatok és társadalmi feszültségek, ígéretek és árulások, „veszteség és fájdalom, emlékezés és sóvárgás” kavarognak Atwood nagyszerű új regényében, amelynek egyik cselekményszála az első világháború előtt felemelkedett gyáros dinasztia hanyatlását állítja elénk. Az írónőt joggal dicsérik azért, hogy mesterien képes az egyéni sorsok összetettségét a történelem fordulataival összeszőni. A Chase család sorsára döntő befolyást gyakorolt az első világháború, a gazdasági válság és a politikai boszorkányüldözés, a végső tragédia azonban éppen ennyire az emberi gyarlóság, kapzsiság és szenvedély következménye. A nyolcvan felett járó, szívbeteg Iris Chase Griffen huszonöt esztendős, különc, nem evilági húga, Laura öngyilkosságát és a neki tulajdonított, A vak bérgyilkos című regény posztumusz kiadását követően fog hozzá a történet elbeszéléséhez. Fanyar, tekintélyromboló, gúnyos és cinikus stílusa lenyűgözően közvetlen. Külön regényt alkot a regényen belül egy harsány színekkel felvázolt fantasztikus történet, amelyet titkos szerelmi találkáik alkalmával szövöget tovább egy azonosítatlan, gazdag fiatalasszony, és szeretője, a törvény elől bujkáló, ponyvaírásból élő szocialista agitátor; és alighanem kettejük története alkotja a harmadik regényt, a Laurának tulajdonított A vak bérgyilkost. A gyanús mozzanatok ellenére csak a regény közepe táján kezdjük sejteni, hogy semmi nem az, aminek látszik, mert a történetek és személyek egészen másként kapcsolódnak egymáshoz, mint hittük. Margaret Atwood regényíró, költő és drámaíró 1939-ben született a kanadai Ottawában. Számos kitüntetés és díj birtokosa, harmincnyolcadik könyvét, A vak bérgyilkost 2000-ben Booker Prize díjjal jutalmazták.

Leghíresebb műve: A szolgálólány meséje

+++++++++++++++

Európa, 1993 // 351 oldal // moly // A 97

Tartalom

Senki ​sem felelős a történtekért; ettől azonban nem kevésbé nehéz elfogadnom, hogy így alakultak a dolgok. A rossz időzítésen múlott az egész. Lekéstük a csatlakozást, hogy úgy mondjam, vakon tapogatóztunk a sötétben. Ott voltunk mind, ahol lennünk kellett, s mégis elkerültük egymást; pedig hajszál híja volt, hogy egy csapásra kikristályosodjon körülöttünk minden. Végső soron erről szól ez az egész történet. Az élet: elvetélt lehetőségek sora. Minden részlet együtt van kezdettől fogva, ott a kirakós játék összes darabja, csak éppen az ember nem tudja összeállítani magának a képet.

Akárcsak Paul Auster New York trilógiá-jának hősei, ennek az erősen életrajzi jellegű műnek a főhőse is homályos szimbólumok közt éli sejtelmes életét, megtapasztalja a benne lakozó űrt, ám végül kinyílik a szeme egy szabadabb, teljesebb létezésre. A történet 1969 nyarán kezdődik, amikor az ember először lépett a Holdra. A hős, Marco Stanley Fogg, akinek mindhárom neve híres utazóra utal, szintén az ismeretlen felfedezésére indul. Életútja más életekkel fonódik össze: megismerkedik egy lánnyal, aki megmenti az éhhaláltól; elszegődik egy mozgásképtelen, vak öregúrhoz, akinek eltorzult tudatán át Fogg merőben más képet kap az emberekről és a világról; megismerkedik valakivel, akiről véletlenek sorozatán át kiderül, hogy nem más, mint az apja; és gyalogszerrel átkel a sivatagon, Utah-tól a Csendes-óceánig.

Leghíresebb műve: 4 3 2 1 

+++++++++++++++

Európa, 1993 // 418 oldal // moly // O 10

Tartalom

"McCullough-ék ​háza nagyrészt üvegből van – valóságos vitrin. És ami ebben a „vitrin”-ben látható, az az „amerikai álom” megvalósulásának szép példája, a tehetség és a törekvés eredménye: egy sikeres család jólétben, megbecsülésben csordgáló élete. Ian, a férj neves politológus, egy jövendő kutatóintézet oszlopa és jövendő igazgatója. Glynnis, a feleség a főzőkanál művésze, gasztronómiai rovatok munkatársa, népszerű szakácskönyvek szerzője. Bianca, a lányuk egyetemre jár. McCullough-ék mindet elértek, amit célként maguk elé tűztek. – Érdemes ötvenévesnek lenni Amerikában! – tör ki Ianból, amikor születésnapján családja és baráti köre lelkesen ünnepli. Ám a boldogság éppoly törékeny, mint a üveg, s az istenek irigyek. Ámor meglegyinti szárnyával a szórakozott, kissé suta tudóst – nem a nyilát használja, hisz az érzés, amit támaszt, alig tudatos, és a kapcsolat plátói. Glynnis azonban mást gyanít, s az üvegházban egy éjszaka elszabadul a pokol. Tragédia, botrány, vizsgálat, az ellenséges érzelmű rendőrség és politika akciói, a társaság és társadalom reakciói, az összeomlott karrier keserűsége, a bonyolult per viszontagságai: Ian pokoljárása hosszú és gyötrelmes. De végül győz az Igazság – és az ügyvédi bravúr –, diadalmaskodik a Szerelem – és a fiatalság –, s ez az „amerikai tragédia” igaz amerikai hepienddel ér véget.

Leghíresebb műve: Szöszi