Jeremy Dronfield: A fiú, aki követte az apját Auschwitzba
Ebben a regényben a holokauszt borzalmairól olvashatunk, ami lelkileg nagyon megterhelő, én mégis fontosnak tartom ennek a történelmi kornak a megismerését, ami nem csak áldozatokról és túlélőkről szól, hanem olyan inspiráló emberekről, akik a végsőkig küzdöttek az életben maradásért.
Nehezen lehet szavakba önteni, azt amiről ez a könyv szól. A könyv középpontjában apa és fia története áll, de az összes családtagra kitér a szerző. Nagyon részletesen olvashatunk egy osztrák zsidó család rémséges történetéről. Igaz történeten alapul, kiindulópontja az apa naplója volt, Gustav Kleinmann az egész fogsága alatt titokban naplót írt. Apa és fia 1939-ben kerülnek egy koncentrációs táborba, ami még csak a kezdete elképzelhetetlen megpróbáltatásaiknak. Mikor az apát Auschwitzba áthelyezik és fia önkéntesen vele tart, akkor derül ki igazán, hogy még a németek se voltak képesek arra, hogy szörnyű tetteikkel eltöröljék a legnemesebb emberi érzelmet: a szeretetet. Ezt legjobban apa és fia kapcsolata támasztja alá ebben a könyvben, de a többi mellékszálon is említésre kerülnek olyan emberek tettei és nevei, akik segítettek a halálra ítélt zsidókon.
Bár ez a könyv történelmi pontossággal és precizitással közelíti meg a holokauszt eseményeit, azért mégiscsak nehezen emészthető meg mindaz ami a sorok között kiolvasható. Az író a szerkezetet azzal tette érdekesebbé, hogy váltogatta az elbeszélőket. A család minden tagja megkapja a maga fejezeteit, de attól függően szerepelnek többet vagy kevesebbet, hogy mennyi szörnyűséget kellett túlélniük. A nagylány és a kisebb fiú, akik kikerültek még időben a nácik birodalmából, szerepelnek a legkevesebbet. Az anya és a kisebb lány már többször felbukkannak, az ő történetükből derül ki, hogy a hátországban milyen események zajlottak. Szerettem a könyvben, hogy egyensúlyt talál a borzalmak ábrázolása és az emberi értékek megmutatása között. Vannak mellette erőt adó morzsák: ahogy a fiú képes Auschwitzba menni, a biztonságosabb munkatábor helyett, mert az apja mellett akar maradni. Ahogy a német munkás titokban ezt-azt ajándékoz a vele dolgozó rabnak. Ahogy a frontot megjárt német katona a tábori állapotokkal szembesülve mindent megtesz, hogy segítsen a szenvedőknek, hírt hozzon a családjukról és az életét kockáztatva csempész be egyre több mindent.
Írta: Doren
