78 éve, 1943. április 19-én kezdődött a megszálló nácik elleni felkelés a varsói gettóban.

"A varsói gettófelkelés a legjelentősebb zsidó ellenállási akció volt a II. világháború idején, amely súlyos presztízsveszteséget okozott a náciknak. A harcok 29 napja alatt pár száz felkelő szállt szembe több ezer, a fegyverzet terén is hatalmas túlerőben lévő támadóval.... a felkelés során hétezer zsidót öltek meg, 56 ezret fogtak el és 632 bunkert romboltak le. Az életben maradt zsidók koncentrációs és kényszermunkatáborokba kerültek, és csak néhányan élték meg a háború végét." -  A történelmi esemény részletes, hiteles leírása a Múlt-Kor történelmi magazin oldalán olvasható. (Forrás)

A fiatal olvasók számára Uri Orlev Sziget a romok között c. könyve segíthet megérteni ezeket az eseményeket. 

A tizenegy éves Alex megszökik a fallal körülvett varsói zsidó negyedet kiürítő németek elől, s egy lakatlan romházban rendezkedik be. A kisfiúnak minden leleményére, ravaszságára szüksége van, hogy túlélje a túlélhetetlent. A könyv - miközben nagy megjelenítő erővel mutatja be a zsidóság tragédiáját - népeket nem tesz felelőssé; emberekről ír, akik között vannak bűnösök, hősök és ártatlanok.
Ez a mű az Izraelben élő író első, magyarul is megjelenő könyve. Uri Orlev a gyerekkönyv írók Nobel-díjaként számon tartott Andersen-díj egyik kitüntetettje.

A varsói gettólázadásra emlékeznek a zsidó naptár szerinti Niszán hó 27. napján, amely a Gergely-naptár szerint minden évben más napra esik (2021-ben április 9.). (F)

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án tartják, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása. A példátlan gyorsasággal lezajlott gettósítás után mindössze néhány hét alatt, május közepe és július eleje között, a teljes vidéki zsidóságot Auschwitz-Birkenauba deportálták. (F)

A fenti eseményekre emlékezve nagyon sok könyv születik, amelyek nem hagyják feledésbe merülni azoknak az emlékét, akik átélték ezeket a szörnyű eseményeket:

Ingrid Calberg: „Itt egy szoba, és rád vár…”. Raoul Wallenberg története . – Bp. : Noran Libro, 2020.

Raoul Wallenberg nem kereste a hős szerepét, még csak kalandra sem vágyott. 1944 háborús tavaszán töltötte be 32. évét, és egy kis kereskedelmi vállalatnál dolgozott, amely libákat, pulykákat és tojásport importált Magyarországról. Építészmérnöki végzettségével az üzleti életben szeretett volna karriert elérni, de nehezen találta a helyét.
Akkor kezdődött a vészkorszak Magyarországon. Egy amerikai-svéd akciót terveztek az európai zsidóság maradékának megmentésére. A svéd kormánynak valakit Budapestre kellett küldenie, de kit? Véletlen események sorozata következtében Raoul Wallenberg került a figyelem középpontjába.
Fél évvel később több ezer magyar zsidó a fiatal svédnek köszönhette életben maradását.

Az Itt egy szoba, és rád vár nemcsak egy fantasztikus, lélegzetelállító történet, hanem egy nagyszabású kutatómunka eredménye is eddig ismeretlen archívumokban. A történelemben először olvashatjuk Raoul Wallenberg teljes élettörténetét, már amennyire ez ma megismerhető a rendelkezésre álló forrásokból - gyermekéveit, a háborús Stockholmban tett korai karrierpróbálkozásait, a drámai budapesti féléves tartózkodását, letartóztatását és a szovjet börtönben töltött időt, de a sorsával kapcsolatos, egészen napjainkig tartó politikai játszmákat is. Először követhetjük Raoul Wallenberg családjának történetét a tragikus diplomáciai kudarcok sorozatának tükrében.
Új választ kapunk arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy Raoul Wallenberg a Fehér Ház politikai szemléletváltása következtében az 1970-es évek végére amerikai hőssé válik.
Az író, Ingrid Carlberg, tudományos pontossággal kidolgozott műve közérthető és megrázó olvasói élményt nyújt. (F) 

Malka Adler : Testvérek Auschwitzban. Egy szétválasztott magyar család igaz története 60 év hallgatás után .  – Bp. : Álomgyár Kiadó, 2020.

A kilátástalanság és a remény megrendítő, igaz története
Dov és Jichak egy kis kárpátaljai faluban él a világ és a háború zajától elszigetelve. De egy napon 1944-ben a borzalom őket is eléri, és minden megváltozik. A csendőrök ellepik az ott élő zsidók otthonait, csupán egyetlen órájuk marad az Auschwitzba tartó vonat indulásáig.
Hogy ezután mi történt, arra a testvérek hat évtizeden át nem találtak szavakat. Egy jó barátjuk kérésére mégis megtörik a csendet, és izraeli otthonuk biztonságában elmondják fájdalmas, kegyetlenül őszinte történetüket, amelynek nem szabad feledésbe merülnie.
Margaret Atwood írói stílusára emlékeztető, zsigerig ható, megkerülhetetlen regény született Malka Adler tollából, amely erőt, vigasztalást és legfőképpen reményt sugároz az olvasó felé. (F) 

Georgia Hunter : A szabadság illata . – Pécs : Alexandra, 2019.

1939-et írunk. A Kurc család három generációja a zsidókat sújtó intézkedések ellenére megpróbál normális életet élni. Ám amikor utoléri őket a háború valósága, a feldúlt kontinensen a szélrózsa minden irányába szétszóródva kell megtalálniuk a szabadság felé vezető útjukat. (F)

Wendy Holden :Auschwitz gyermekei . – Szeged : Maxim , 2018.

Annak hetvenedik évfordulóján, hogy amerikai katonák felszabadították Mauthausent, a neves írónő, Wendy Holden felidézi három gyermek megrázó és rendkívüli történetét, akiket összeköt édesanyáik hihetetlen - ám sikeres - harca a túlélésért.

,,Holden könyve tele van szívbemarkoló részletekkel. Drámai, elmélyült, erőteljes és megindító. A Túlélőnek születtünk méltó emléket állít a három anyának és gyerekeik csodával határos túlélésének."
Jewish Chronicle

 Dobos Marianne: A szőttes túloldalán . – Gencsapáti . Szülőföld Kvk. , 2018.

 A holokauszt egész nemzetünk tragédiája, közös fájdalom. Közel félmillió zsidó honfi társunk sorsa lett a rettenetes halál. Olyan embereket veszítettünk el, mint Radnóti Miklós, Rejtő Jenő, Szerb Antal és Richter Gedeon. Az üldözötteken akkoriban nagyon
kevesen segítettek. Ez az eseménysor - a nácik és a haláltáborok felszámolásáért szinte semmit sem tevő Szövetséges hadvezetés elsődleges felelősségén túl - magyar nemzetünknek is szégyene és sebe. Dobos Marianne könyve személyes emlékek sorozatát tárja elénk. Az emlékek arcot adnak a fájdalomnak, személyessé teszik azt, de arcot adnak a segítésnek, az együttérzésnek is. Vegyük kézbe úgy ezt a könyvet, mintha hallgatnánk annak a rettenetes időnek a tanúit, megszorítanánk azon kevesek kezét, akik emberek maradtak az embertelenségben.  (F)

Havas Ágnes: Ági és Juci emlékei a deportálásból . „Elmondom hát mindenkinek” . – Bp. : Sanoma Média Budapest Zrt. , 2014.

Havas Ági és Juci 1944. július közepén érkezett meg egy transzporttal Magyarországról Auschwitzba. Tizenhat évesek voltak, és egypetéjű ikrek lévén, nagyon hasonlítottak egymásra. A két kamaszlányt az érkezést követő válogatás során egy nagyon jól öltözött SS-tiszt - mint később megtudták, dr. Josef Mengele - félreállította a szerelvény mozdonya elé, édesapjukat és nagymamájukat viszont rögtön a gázkamrára ítéltek sorába irányították.

A most nyolcvanhat éves Havas Ágnes - aki már jó néhány éve rendszeresen tart középiskolákban előadásokat a holokausztról - könyvében leírja az Auschwitzban töltött időszakot, bemutatja a tábor mindennapjait, az ottani "életet". Beszámolója megdöbbentő, eddig nem ismert tényekkel is ismerteti meg az olvasókat. (F)

 Michel Friedman : Kaddis, pirkadatkor . – Bp. : K.u.K.K. , 2016.

„A szüleink bennünk vannak. Akkor is, ha egész életünkben küzdöttünk ez ellen."
Megrendítő regény egy, a soá elől menekült család sorsáról. Sarah és Ariel nem szabadulhat szörnyű múltjától. A fiuk, Julién körül forog az életük, akinek helyettük kellene teher nélküli életet élni - de ez nem sikerül. Julién elhagyja a tettesek hazáját, Párizsba megy, ahol színházi rendezőként dolgozik. A családját sújtó katasztrófa azonban neki is elviselhetetlen terhet jelent. Minden fájdalom ellenére csak a szülei halála után adódik lehetősége az újrakezdésre - feleségül veszi Perlát, és megszületik a gyerekük. Julién ehhez a gyerekhez fordul, hogy megmentse a halottakat a feledéstől - mert nincs nulladik óra. Sem az áldozatok, sem a tettesek számára. Egy éjszakán át a fia ágyánál virrasztva meséli el szülei történetét. Beszámolójából kaddis, halotti ima lesz, amivel megpróbálja megtörni családja hallgatását és meg akarja szabadítani a túlélőket rémálmaiktól.
Mlchel Friedman 1956-ban született Párizsban, lengyel-zsidó családban. Szülei a holokauszt túlélői„ rajta voltak Schindler listáján. Friedman 1965 óta Frankfurt am Main-ban él, ügyvéd, politikus, televíziós moderátor és publicista. (F)

 Agnes Hirschi : Svájci védelem alatt. Zsidó szemtanúk beszámolói a háborús idők Budapestjéről . – Bp. : Kalligram , 2019.

A kötet Carl Lutznak a háborús Budapesten emberek megmentéséért kifejtett diplomáciai tevékenységét mutatja be, zsidó szemtanúk vallomásai alapján. Lutz feleségével, Gertrud Lutz-Fankhauserrel, valamint Moshe Krausszal, a budapesti Palesztin Iroda igazgatójával, svájci honfitársaival Harald Fellerrel, Ernst Vonruffal, Peter Zürcherrel, és a földalatti Cionista Ifjúsági Mozgalom támogatásával széles körű életmentő akciót bonyolított le 1944 márciusa és 1945 februárja között. A Lutz és csapata által kibocsátott védlevelek (Schutzbriefek) számát több mint 50.000-re becsülik, az üldözött zsidókat 76, a Svájci Követség kihelyezett részlegének minősített védett házban helyeztek el. A Holokauszt időszakának Kanadában, Magyarországon, az Egyesült Államokban, Izraelben, Svájcban, Nagy Britanniában élő szemtanúival folytatott beszélgetésekből kibontakozik Carl Lutz humanitárius tevékenységének rendkívüli mértéke és jelentősége. (F)