A Beszélgetések Sheryl Suttonnal egy fiktív párbeszéd, amely azonban valós alappal bír. Pilinszky 1971-ben látta Párizsban a Robert Wilson rendezte színházi előadást, a Le regard du sord-t (’A süket pillantása’), amelynek főszerepét az amerikai fekete színésznő, Sheryl Sutton játszotta. Pilinszky barátságba került a színésznővel, aki tüdőgyulladása idején Párizsban több napig ápolta őt. A betegség alatt folytatott beszélgetéseik adják a könyv anyagát, a beszélgetéseket Pilinszky idézi föl. A könyv formája ugyan párbeszéd a szerző és Sheryl között, azonban az utóbbi Pilinszky hangján szólal meg, s Pilinszky más írásaiban kifejtett gondolatainak is gyakran hangot ad, illetve sokszor kérdéseivel vezeti rá fiktív beszélgetőpartnerét, hogy nézeteit részletezze és magyarázza.

A mű alcíme (Egy párbeszéd regénye) érezteti ezt a kettősséget, hiszen két műfajformát idéz meg, a dialógusét és a regényét. Mint maga a szerző másutt mondja: „Ez a könyv egy beszélgetés emléke, lecsapódása. Szavai persze javarészt az én szavaim. Azt hiszem, a kötet egy barátság, egy találkozás krónikájaként is olvasható.” 

A Beszélgetések Sheryl Suttonnal meghatározó témái a dráma, a színház, a színjátszás, ezen belül is Robert Wilson színháza és a csönd, a lassúság, a mozdulatlanság, illetve a mozdulatlan színház (a drame immobile); a jelenlétvesztés, a „mozdulatlan elkötelezettség”; az Auschwitz utáni költészet lehetőségei; a művészet, a filozófia, az irodalom (olyan nevekkel, mint például Simone Weil, Kafka, Dosztojevszkij, Hölderlin, Wilson, Dürrenmatt stb.), illetve New York mint jelképes hely, mint mitologikus város. ...  (forrás)

Beszélgetések Sheryl Suttonnal: egy párbeszéd regénye / Pilinszky János . - Bp. : Magvető, 2020. (P 69)