2009 óta minden év novemberében megrendezésre kerül az Európai Hulladékcsökkentési Hét, egy nemzetközi bizottság irányításával. 2024-ben november 16-24. között szervezik egész Európában a projekthez kapcsolódó eseményeket, kampányokat. Az idei év kiemelt témája az élelmiszer-pazarlás, az élelmiszer-hulladék csökkentése.

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét alapja a hulladékpiramis. A megvalósuló akciók a 3R-re (reduce, reuse, recycle) épülnek: a hulladékcsökkentés, a termékek újrahasználatának és újrahasznosításának ösztönzése. Ez a három fő csapásvonal, amit célszerű észben tartani a fogyasztási szokások átértékelése során.

Honlapjukon sok hasznos információhoz juthatunk az élelmiszer-pazarlás témájában is.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület tevékenysége kapcsolódik a fenti küldetéshez. Céljuk, hogy kapcsolatot teremtsenek az országunkban felhalmozódó élelmiszerfeleslegek és az arra rászorulók között. Tevékenységükről, projektjeikről a honlapjukon lehet tájékozódni.

Colleen Hoover Egy nap talán című műve nem egy könnyed, egyszerű könyv, de annál inkább izgalmas, egyben romantikus olvasmány, amit nem egyszerű letenni, hiszen nem egy mindennapi történet. 

Sydney élete szinte tökéletes. Működő párkapcsolatban él, jó tanulmányi eredményei vannak és szerető legjobb barátnője van. Mi kellhet még? Minden egyszerűen túl szép, hogy igaz legyen. Viszont hamar kiderül, hogy mindez csak a látszat. Már a történet elején kiderül, hogy a barátja, Hunter megcsalja őt Sydney legjobb barátnőjével, Toryval és a tökéletesen felépített élete egyik pillanatról a másikra szertefoszlik. Szakadó esőben találja magát magányosan, otthon nélkül. Semmije és senkije sem maradt.

Emily Henry a Strandkönyv című műve egy nyári szerelmi történet, mégis mélyebb érzelmekre is nagy hangsúlyt fordít. Tökéletes olvasmány lehet napsütéses napokra időtöltésként, főleg azoknak, akik érdeklődnek az írói életről és bepillantást szeretnének nyerni ennek a munkának a hátterébe is.

A történet két ihletválságban szenvedő íróról szól, January Andrews-ról és Augustus Everett-ről, akik teljesen ellentétes műfajban írnak vagy írtak legalább is ezidáig. January egy igazán romantikus alkat, amit írásai is tükröznek. Történetei tele vannak boldog befejezésekkel, míg Gus inkább a magasröptű irodalmakat boncolgatja írásaival, melyek leginkább a komor valóságra fókuszálnak. A múlt nem hagyja őket nyugodni a jelenükben sem, ami alkotói válsághoz vezette őket és legkézenfekvőbb megoldásnak egy fogadás tűnt, miszerint műfajt cserélnek és amelyik művet először megveszi egy kiadó, az nyer és a másiknak támogatnia kell a nyertest. 

Ha szereted a romantikus, izgalmas és szívszaggató történeteket akkor garantálom, hogy ez a könyv kiváló választás lesz számodra! 

Laura Nowlin Ha velem maradt volna című könyvéről szeretnék mesélni.

Tökéletes őszi olvasmány, de más évszakokon is tökéletesen megállja a helyét. Én személy szerint ezt a könyvet 13-15 éves kortól tudom ajánlani. 

A könyv tartalma (lényege) röviden:

A történetnek két főszereplője van Autumn és Finny akik kiskoruk óta elválaszthatatlanok, azonban ahogy közép iskolások lesznek eltávolodnak egymástól. Finn a híresebb csapattal barátkozik míg Autumn inkább a különcökkel. De vajon vissza találnak egymáshoz? Annyit elárulhatok, hogy mindig számíthattak egymásra. Mikor, majdnem minden rendbe jön egy augusztusi éjszakán minden megváltozik.

Kertész Erzsébet először könyvtárosként dolgozott, emellett sok regényt írt fiataloknak is, leginkább lányoknak. Munkái történelmi alakokról szólnak, főleg nőkről. Kedvenc művem tőle Szendrey Júlia életrajzi regénye.

Iskolai tudásunk alapján nem biztos, hogy Szendrey Júlia a kedvenc női alakunk a történelemben, de ezután a könyv után garantáltan másképp fogunk viszonyulni hozzá. 

Júlia gyermekkora boldog volt, a lány kezdetben elkényeztetett életet élt. Gazdag családban nőtt fel és sok jó barátja volt. Kiemelkedő tehetsége megmutatkozott már gyermekként is. Sokat zongorázott, remekül táncolt és érdekelte az írás is. Legtöbbször a kertben olvasta George Sand regényeit vagy Heinrich Heine verseit.

Talán mint a legtöbb fiatal akik sokat játszanak videojátékokkal már találkozhattak a „Metro” játék trilógiával. Amikor először láttam és olvastam a játékról nagyon megtetszett a világ és stílus amit képviselt, de amikor megtudtam hogy a játékok egy könyvtrilógia alapján készültek akkor világossá vált számomra hogy el kell olvasnom őket. Ezelőtt még sose olvastam ezen témával foglalkozó könyvet, így nagy izgalommal álltam neki az első kötetnek a „Metró 2033”-nak.  

Dmitry Glukhovsky „Metró 2033” című műve egy sötét, posztapokaliptikus világot tár az olvasó elé, amelyben a civilizáció maradványai a moszkvai metró alagútjaiban próbálnak túlélni. A könyv nem csupán egy lenyűgöző sci-fi történet, hanem mély filozófiai kérdéseket is feszeget az emberi természetről, túlélésről, és az emberiség jövőjéről. Az olvasót egy lebilincselő utazásra viszi, ahol a remény és kétségbeesés, félelem és bátorság kéz a kézben jár.

A Csillagok háborúja (Star Wars) egy amerikai filmfranchise, amelyet George Lucas alkotott. Az első film 1977-ben jelent meg, aminek a címe Egy új remény lett, utána még két hatalmas sikert arató filmet mutattak be 1980-ban a Birodalom visszavág, illetve 1983-ban A Jedi visszatér. Ez a három film az eredeti trilógia. 1999-ben jelent meg a Baljós árnyak, ami az eredeti trilógia előtt játszódik, így ez az első rész, amit szintén két film követett. 2002-ben bemutatott második rész A klónok támadása, és a 2005-ös A Sithek bosszúja, ami a legjobban tetszett az összes közül. 2012-ben azonban a Disney felvásárolta a Lucasfilmet, és három új filmet készítettek, amik már nem voltak olyan sikeresek, mint a régiek.

A Star Wars története egy messzi-messzi galaxisban játszódik, ahol különböző bolygók és fajok léteznek. A fő cselekmény a Jedik és a Sith-ek harca körül forog, akik az erőt használják, amely mindent és mindenkit összeköt. A Jedik az erő világos oldalát képviselik, a békét és az igazságot, míg a Sithek a sötét oldalt, a hatalmat és a dominanciát.

„Az útvesztő”  (The Maze Runner) egy 2014-es amerikai sci-fi akciófilm, amely James Dashner azonos című, népszerű regényén alapul. A filmet Wes Ball rendezte és Dylan O’Brien alakítja a főszereplőt, Thomast. A történet egy fiatal fiúról szól, aki egy nap egy liftben ébred, emlékek nélkül, és egy titokzatos labirintus közepén találja magát.

Thomas hamarosan felfedezi, hogy más fiatalok is vannak a „Glade”-nek nevezett helyen, akik ugyanúgy emlékek nélkül érkeztek. A Glade-et egy hatalmas, folyamatosan változó labirintus veszi körül, amely tele van halálos csapdákkal és félelmetes lényekkel, a „Griever”-ekkel. A fiúk mindennapi életüket a Glade-n belül szervezik, miközben próbálják megfejteni a labirintus rejtélyeit és megtalálni a kijutás módját.

 „Dosztojevszkij az orosz irodalom és az egész világirodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike, a 19. századi orosz irodalom felemelkedésének kulcsfigurája, az úgynevezett filozófiai-ideológiai regény műfajának megalkotója, a lélektani regény mestere.”

Dosztojevszkij élete komor volt, már gyermekkorában elvesztette édesanyját és szigorú Hadmérnöki Intézetbe került. Eközben apja alkoholista lett és nem sokkal később meg is halt. 

Felnőtt korára a világ sok részét bejárta és megfigyelte az emberek viselkedését, a különböző társadalmak működését. Több művet is írt, ezek közül leghosszabb ideig - 15 évig – a Bűn és bűnhődés című regényén dolgozott, amit 1866-ban adtak ki. Dosztojevszkij ezzel új fejezetet nyitott a regény, mint műfaj történetében. 

A történet főszereplője a szegény sorból származó magányos egyetemista, Raszkolnyikov. Az író először bemutatja Raszkolnyikov életét, majd viszonylag gyorsan eljuttatja az olvasót a bonyodalomig, amikor a fiatalember előre eltervezett szándékkal gyilkosságot követ el, hogy pénzhez jusson. A mű lényege nem maga a bűn és az ahhoz kapcsolódó cselekmények ismertetése, hanem Raszkolnyikov bűnhődésének leírása. A bűnös belső szenvedésének ábrázolása olyan drámaian hatja át a regényt, hogy ezzel mély nyomot hagy az olvasóban. 

Kik tartoznak ehhez a generációhoz?
(1980-1994)

Az Y generáció, más néven a millenniumi (millennials) generáció, azokat az embereket foglalja magába, akik körülbelül 1980 és 1994 között születtek. Ők jellemzően a babyboomerek és az X generáció gyermekei. Őket a digitális technológia és az internet korában való felnövekedés jellemzi, ami alapvetően befolyásolta fogyasztói, médiafogyasztási és munkahelyi magatartásukat. A generációs határok pontos évei változhatnak a forrásoktól, országoktól, kultúráktól függően, de általában Magyarországon ez a korcsoport elfogadott definíciója.